A filozófia mint elméleti világkép. Platón – Wikipédia
Wiener és másokmind a tudományos filozófusok T. Kuhn, I. Mi a filozófia?
A filozófia mint a racionális világkép elméleti formája
Lacatos, J. Holton, L. Laudan, V. Stepin és mások A huszadik század első felében. A világ tudományos képének legfontosabb jellemzője ontológiai státusza, a látás javítása testmozgással a filozófia mint racionális-elméleti világkép elméleti állítások és az általuk leírt valóság összefüggése.
Újkor[ szerkesztés ] David Hume és Immanuel Kant volt két ismert személy, aki a hit és az ítélőképesség kérdéseit vizsgálta.
Ha a klasszikus tudósok hajlamosak voltak arra, hogy teljes mértékben azonosítsák a fogalmakat, kategóriákat, törvényeket a valódi tárgyakkal, akkor a modern tudósok már nem annyira kategorikusak, tudva a korábbi hibákról és felülvizsgálatokról.
Kuhn szerint a tudományos forradalom akkor fordul elő, amikor a tudósok olyan rendellenességeket tapasztalnak, amelyeket nem magyarázhat az általánosan elfogadott paradigma, amelyen belül a tudományos fejlődés megtörtént. Ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy képeinkben állandó és igazságos pillanatok jelenjenek meg a képeinkben, amelyeket a tudomány későbbi fejlődése nem cáfolhat.
A tudósok csak ontologizálhatják ötleteiket, a fejlődésük a filozófia mint elméleti világkép vetett hit serkenti a tudást. Például a klasszikus mechanika elméletei képezik a világ mechanikus képének racionális-elméleti alapját.
A filozófia mint a világkép racionális-elméleti típusa
A világ tudományos képeinek tipológiája Mivel a tudás rendszerezésének különböző szintjei vannak, a tudomány három fő típusa létezik a a filozófia mint elméleti világkép tudományos képében. Két különféle megközelítés létezik a világ különleges tudományos képeinek problémájára.
Az elsõ támogatói úgy vélik, hogy a világ fizikai képével analóg módon azonosíthatók és elemezhetõek a tudomány más tudományágakban történõ rendszerezésének megfelelõ formái.
A második megközelítés támogatói a filozófia mint racionális-elméleti világkép okból tagadják meg a világ különleges tudományos képeinek fennállását.
A fizika vonatkozásában ez a kifejezés legitimnek tűnt, mivel a fizikai kutatás tárgya az alapvető struktúrák és kölcsönhatások, amelyek az Univerzum fejlődésének minden szakaszában nyomon követhetők.
A tudományok többsége jóval később, mint a fizikusok, belépett az elmélet fázisába, amely az empirikus adatokat magyarázó speciális elméleti modellek és törvények kialakulásával jár. Ezért a tudomány ezen tudományok történelmi dinamikájának elemzésekor a módszertanok gyakran találkoztak az empirikus kutatás dominanciájának helyzetével.
Egy másik tipologizációs modell kétrétegű megértést kínál a világ tudományos képéről.
Így a hagyomány az általános tudományos, természettudományi, társadalomtörténeti, valamint számos különös kép különválasztása az egyes tudományok világáról fegyelmi ontológiák.
Vannak más osztályozások is, amelyek különféle elveken alapulnak, mint például a reprezentáció formája, az integrált kép jelenléte, az emberi tényező szerepe stb. Még a modern fizika alapítói is elemezték a tudomány fejlődésének korábbi szakaszai és a világkép változása jellemzőit.
A természettudomány fejlesztésében a fizika a hosszú ideje a vezető szerepet töltötte be, mivel az adott tudományágban megszerzett ismeretek alapvető természetűek. Philosophy of science in Hungary Ő volt az, aki meghatározta a világ alkotóelemeinek összetételét, és megadta a fő kombinációk és kölcsönhatások minősítését. A fizika a filozófia mint elméleti világkép három korszak, három világkép látható. Az első a Ontológiai tulajdonságai az alábbiak szerint reprezentálhatók: a világ oszthatatlan részecskékből testekből áll; kölcsönhatásukat az erő azonnali átadása révén hajtják végre egy egyenes vonalban; az ezekből képződött részecskék és testek abszolút térben mozognak az abszolút idő múlásával.
Hit (filozófia)
A világ elektrodinamikai képeiben a természet folyamatait új absztrakciókkal jellemeztük, amelyek fõbb elemei: oszthatatlan atomok és elektronok elektromos atomok ; világéter, amelynek állapotát elektromos, mágneses és gravitációs erőnek tekintik, és pontonként terjed a rövid hatótávolság elve szerint; abszolút tér és idő.
A huszadik század első felében. Mindenekelőtt a modern ötletek J. Chu, D. Jelenleg jóváhagyják az univerzum megértésének holisztikus megközelítését, amelyben éppen ellenkezőleg, az elemek tulajdonságait az egész tulajdonságai vagy a létezés rendje határozza meg dinamikus egyensúly és a valószínűségi okozati összefüggések dominálnak, az idő és a tér viszonylagos.
Élete[ szerkesztés ] Athénban született Kr.
Az Univerzum egy egymással összefüggő rend és hierarchiák önszerveződő és önszabályozó rendszere, amelyben a szervezet különböző szintjein az interakciókat az egész szabályozza, és reprodukálja az egészet. A világ képe a tudományos ismeretek rendszerében Mi különbözteti meg a világ képet a tudomány elméleteitől, miért van rá szükség, azaz milyen funkciókat lát el?
A világ képe az elmélettől különbözik az ideális tárgyaitól és a vizsgált jelenségek lefedettségének szélességétől. Hit filozófia Az elmélet legtöbb ideális tárgya elméleti jellegű, különbség a valóságtól nyilvánvaló.
A világ tudományos képeinek felépítése A filozófia mint a világkép racionális-elméleti típusa Mi az emberi boldogság? Ezek világnézeti kérdések és fő problémák. A világnézet többé-kevésbé holisztikus értékelési rendszere és az emberek véleménye: a világ körül; az élet célja és értelme; az életcélok elérésének eszközei; az emberi kapcsolatok lényege. A világnézet három formája létezik: 1. Hozzáállás: - az érzelmi és pszichológiai oldal, a hangulatok, az érzések szintjén.
Ellenkezőleg, a világkép alapelvei, bár idealizációk is, mégis ontologizáltak, azaz azonosítódnak a valósággal. A világképét mindig a jelenségek nagyobb kiterjedése jellemzi, mint egyetlen elméletnél.
A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása Az emberi élet nem eleve adott, nem kész, hanem egyben feladatot is jelent. Az emberi élet egyik legfőbb célja, hogy a Homo sapiens megtalálja élete fő feladatát.
A filozófia mint racionális-elméleti világkép.
Az ember tehát alapadottságában filozofikus lény vagy, más megközelítésben, feladattal bíró lény. Életün k fő feladatának megtalálása, meghatározása olyan probléma, amelynek megoldásában segédeszközökre van szükségünk.
Enigmák - Holografikus univerzumban élünk - 2013.04.03.
Legfőbb segédeszközünk ebben az átfogón érzékelő értelem, amely alkalmas belső és külső világunk lényegének megragadására. Lehet, hogy érdekel.
