Az emberi látás szelektíven.

A retinától a V1-ig Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők A látás első szintjein nem csupán a fényképszerű retinaképnek az agykéregbe történő továbbítása történik. Passzív továbbításnál többről van szó.

  1. Lehetséges-e a látás helyreállítása a glaukóma után?
  2. Jellemzők[ szerkesztés ] Az akinetopszia olyan neuropszichológiai rendellenességként ismert, melynek okozója az agyi struktúrában főleg sérülések következtében bekövetkezett változás, ami zavarja a szenzoros információ pszichológiai feldolgozásának folyamatát, ez esetben a vizuális információét.
  3. Számítógépes gyakorlatok a látáshoz

Már ezen a szinten is információfeldolgozás történik, hasonlóan a látás valamennyi későbbi szintjéhez. Az idegsejtek műveletei, a bejövő jeleken végrehajtott számítások eredményei egyaránt a világról szólnak, arról, hogy mi történik környezetünkben. Egy magyar származású amerikai tudós, Az emberi látás szelektíven Kuffler lásd a szövegdobozt a Azt találta, hogy ezek az idegsejtek megváltoztatják tüzelési frekvenciájukat, ha a retinát kis fényfoltokkal in- gerli.

Ez önmagában még nem volt meglepetés, mert azt addig is tudták, hogy a retina reagál a fényre. A meglepetés ott kezdődött, hogy ezek a sejtek a kisebb fényfoltokra inkább reagáltak, mint a nagyokra.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Sőt minden ganglionsejt csak a retina egy adott helyén történő ingerlésre reagált. Kuffler arra a következtetésre jutott, hogy a kis foltok azért hatékonyabbak, mert a ganglionsejt receptív mezője az a kis retinális terület, amin belül egyáltalán ingerelhető jellegzetes szerkezetet mutat.

A receptív mező az emberi látás szelektíven ingerlésre megnöveli a válaszát, szélső területe viszont az ingerlésre csökkenteni fogja 3.

az emberi látás szelektíven a magasban végzett munkához gyenge látás

Tehát a receptív mező két antagonisztikus az emberi látás szelektíven részből áll, s ha a fényfolt, amit ingerlésre használunk, belelóg a széli részbe, a sejt gátlás alá kerül. Ezt a jelenséget nevezzük laterális gátlásnak. Egyszerűnek tűnik?

Mozgásvakság

Tényleg az — de mennyi mindenre jó! Ma már tudjuk, hogy az idegsejt feladata, hogy összegezze, integrálja a bemenetéül szolgáló sejtekből származó információt, s az emberi látás szelektíven az integrált információt továbbküldje más sejteknek. Az információ általában rövid kis csomagokban, úgynevezett idegi impulzusok formájában továbbítódik. Ezek az impulzusok — más néven akciós potenciálok vagy kisülések — ugyanolyanok a retinán és az agykéregben is, bármely területen belül jönnek létre — ezek alkotják az idegrendszer belső nyelvének alapszókészletét.

A mondanivaló nagyrészt a kisülések sűrűségében vagy frekvenciájában kódolódik, ami a másodpercenkénti néhánytól ezerig terjedhet. Az ábra a retinái is ganglionsejteken Kuffler által mért egy- sejt-tevékenység eredményeinek összefoglalását adja Kuffler A vízszintes vonalak az időtengelyt alkotják, s a kis pálcikák rajtuk az adott sejt adott ingerlés melletti egyes kisüléseit reprezentálják.

Az inger be- és kikapcsolása között eltelt időt az alsó sor vastagabb vonalszakasza mutatja. A teljes sötétségre 1.

Apró fényfoltra 2. Nagy fényfoltra 3. Ez nagyon fontos, hiszen ez biztosítja, hogy a sejtek csak a változásokra reagálnak, nem egyszerűen intenzitásnövekedésekre. A széli rész megvilágítására 4. Az ábra alsó része azt illusztrálja, hogy milyen típusú képfeldolgozásra lehetnek képesek a retinális ganglionsejtek ellentétes működésű középponti és széli receptívmező-szerkezetük révén.

Navigációs menü

Ahelyett, hogy a kép minden pontjáról közvetítenének információt, csak a fontos helyekről, például a hirtelen fényintenzitás-változások helyéről tudósítanak. Ezek a változások sokszor egybeesnek a látómezőben lévő tárgyak kontúrjaival Lássuk egy vizuális illúzió példáján, hogy miként teremthető a fiziológiai jelenségek világa és az élmény világa között kapcsolat 3.

A Ludimar Hermann fiziológus által ben leírt jelenség, a Hermann-rács sok fejtörést okozott mind az akkori, mind a mai tudósoknak, és sokat segített, többek között abban, hogy a kutatók a világosságészlelés mechanizmusait feltárják.

az emberi látás szelektíven 2 látás: hány dioptra

Mit látunk? Látszanak-e a kis sötét foltok ott is, ahova éppen nézünk? A rácsra ráhelyeztük a ganglionsejtek idealizált receptív mezőit. Mivel a kereszteződésekben több fény esik a receptív mező negatív - választ az emberi látás szelektíven széli gyűrűjére, mint az oldalak mentén, a ganglionsejtek receptív mezőjén belüli ösz- szegzés eredménye eltérő lesz. A ganglionsejtek válaszának erőssége erősen korrelál azzal, a látás trichromasia látunk.

Tartalomjegyzék

De vajon miért nem látjuk a foltokat ott, ahova nézünk? Ezeket az illuzórikus pontokat már több mint egy évszázada felfedezték. KI és BE központú receptív mezőket használunk majd, hogy megmagyarázzuk, miért jelennek meg a pontok a bal oldali rácsban.

az emberi látás szelektíven vitaminok férfiak számára a látáshoz

Két kérdésre mindenképpen kell válaszolnunk. Az egyik az, hogy miért csak a vízszintes és függőleges csíkok metszéspontjaiban jelennek meg az észlelt pontok, és máshol nem. Másodszor, hogy miért nem látjuk őket akkor, ha egyenesen mi befolyásolja az emberi látást nézünk.

az emberi látás szelektíven rövidlátás gyenge látás

Ahhoz, hogy meghatározhassuk a retinális ganglionsejteknek a válaszát, sejtenként kell megvizsgálnunk, hogy a rácsmintázat hogyan befolyásolja az egyes összetevőket — a központi, illetve a környéki területet. Ekkor azt láthatjuk, hogy mindkét receptív mező központjára ugyanolyan mennyiségű fény vetül, a környéki részekre azonban különböző mennyiségű, hiszen a receptív mező KI részére eső fény csökkenti a sejt aktivitását. Ez azt jelenti, hogy az a sejt, amely receptív mezejének központja a metszéspontban található, kisebb választ fog adni, mint az a sejt, amely receptív mezejének központja a metszéspontok között helyezkedik el.

Vagyis, a metszéspontok között a fehér csík világosabbnak fog látszódni. Mivel a kisebb válasz azokra a sejtekre vonatkozik, amelyek receptív mezejének központja a metszéspontokban van, csupán ezeken a helyeken észleljük az elsötétedést — a szürke pontokat.

Érdekes átalakítást hajtott végre a Hermann-rácson Geier János A rácsminta egyeneseinek hullámossá tételével eltüntette az illúziót. Ez azért különösen érdekes, mert bár az eddig bemutatott retinális receptív mező modell szerint a kereszteződésekben foltoknak kellene megjelenniük, ebben a speciális esetben még sincs így, a foltok megszűnnek.

az emberi látás szelektíven muay thai és látás

Mit jelent ez? A laterális gátlásról és a retinális receptív mezőkről mondottakat nem cáfolja az új illusztráció, sőt ezek alapján lehetséges az illúzió értelmezése. Azt kell gondolnunk, hogy a Hermann-rács nem pusztán a retinális feldolgozás eredménye, hanem agykérgi folyamatok is szerepet játszhatnak benne.

Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni.

Olvassa el is